Szabó László : Kései

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37714 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bertók László
  Platón benéz az ablakon
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Perszeapu (csillagos)
Köves István: N. I. KIHANTOLÁSAKOR
Farkas György: Sodródás
Bátai Tibor: regresszió
Franczen Bea: Dackeringő bikinire
Pataki Lili: Isten gyermekei
Farkas György: Kezdet
Szakállas Zsolt: Fészekürítők
Kiss-Teleki Rita: hiába emlék
Tóth János Janus: még sincs
FRISS FÓRUMOK

Bánfai Zsolt 8 perce
Pataki Lili 54 perce
Albert Zsolt 2 órája
Franczen Bea 3 órája
Bátai Tibor 12 órája
Nagy Zsuzsanna 18 órája
Kiss-Teleki Rita 23 órája
Szakállas Zsolt 1 napja
Bara Anna 1 napja
Farkas György 2 napja
Köves István 2 napja
Tóth János Janus 2 napja
Gyurcsi - Zalán György 2 napja
Vezsenyi Ildikó 5 napja
Pálóczi Antal 6 napja
Kosztolányi Mária 6 napja
Csapó Angéla 7 napja
DOKK_FAQ 7 napja
Karaffa Gyula 8 napja
Ötvös Németh Edit 9 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 13 perce
Bátai Tibor alkotói naplója 20 órája
Minimal Planet 1 napja
nélküled 1 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Bara 1 napja
K.Mária 2 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 2 napja
fejlakók 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
Zúzmara 2 napja
Gyurcsi 3 napja
Vendég 3 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szabó László
Kései

                                                       „Ezért tanultam járni! Ezekért
a kései, keserű léptekért.”
            (Pilinszky János)


E kései, keserű versekért tanultam írni!
Hitből és reményből kijózanultan
sprőd lett a szó, akár a smirgli,
s ezer selyemfonállal körbe hiába sző a földi lét,
az út göröngyös, nagyobbik felét bejártam.
És míg toporgok itt a mezsgyén halálra váltan,
a maradókra gondolok,
s az eljövendő századok gyermekeire.
Ha lesznek még, hiszen háborg a Föld,
s miként az anyja elkorcsult lelkű szerzetét,
végül sorsukra hagyja.
      
Mert lám, mivé lett az ember (vagy inkább: mivé nem)?
Falánk gyomraink sok száz ezredévnyi mélyen
korognak, és nincsen új koroknak új nemzedéke –
éhünk örök, s csak sündörög felénk az Isten olykor.
S ha lenne még utókor: kenyér, szalonna, bár elég,
a kőbaltát marokra fogva „önként, kéjjel öl”.
És míg a pór marakszik („az istenadta nép”),
az önjelölt Noék építik már a Bárkát.

Fölülről közben halálos permet hull alá,
valahol bombák és fejek …
Apró, fénylő jelek vagyunk csupán a Nagy Központi Gépben
(a tévénk – míg voltaképpen agyhalottá tesz – visszanéz),  
s betéve tudják – midőn félig-ha-kész – e vers utolsó sorát.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-06-14 14:11:12
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-14 14:11:12


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-06-23 19:42   új fórumbejegyzés: Bánfai Zsolt
2021-06-23 18:56   új fórumbejegyzés: Pataki Lili
2021-06-23 17:17   új fórumbejegyzés: Albert Zsolt
2021-06-23 16:34   új fórumbejegyzés: Franczen Bea
2021-06-23 16:13       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit bárányok hajnala
2021-06-23 16:09   Napló: Hetedíziglen
2021-06-23 07:37   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2021-06-23 07:15   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2021-06-23 07:13   új fórumbejegyzés: Franczen Bea
2021-06-23 05:29   Napló: Hetedíziglen