RIMBAUD

Félek
olyannak látsz
amilyennek én látlak téged.

Szelektíven gyűjtöd
mások rossz tulajdonságait
miközben nem törődsz
az ágy alá száműzött
elrontott önarcképeddel.

Végképp elveszel
saját szürkeségedben
egymással szembeállított tükrök között
hazugságok katedrálisa
csaholó farkaskölyök.

Zárt ajtó mögött
viaszfehér arc és bontatlan levelek
keserűmandula illat terjeng
tüske az oldaladban
kavics a nyelved alatt.

Ki itt belépsz
romlott tortaszeleteket találsz
a romba dőlt közös asztalon.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-10-07 18:53:24
Utolsó módosítás ideje: 2015-10-07 21:55:49