Qáf hegyén

Ki érti már az utat, mely ide hozott,
Borodtól részegen fürtjeid kergettem,
De kezem csak tükörképet markolt,
S mint világtalan, a világban elvesztem.

Qáf hegyén nem csillan már e remény,
Utolértelek, de én elkoptam közben,
Nincs ki vár, nincs kinek nem elég,
Csak ámulok és figyelek, figyelek csöndben.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-07-26 11:58:27
Utolsó módosítás ideje: 2015-07-26 11:58:27