Szívem hölgyének, kit nem érinthetek
Ó, micsoda ünnep lenne,
ha -mint álmomban - a fátyol fellebbenne
kicsiny, de csodás melledről
s szemem részesülne a férfinek szánt kegyből.
Merthát vesztes oroszlánként
elkullogtam - nem is tehettem volna másként;
s fivérem -a győztes - árgus szemekkel lesne -
Ó, ha lenne titkunk, s aztán örökre temetve.
Csak egy pillanatra. Sőt. Megcsókolni a bimbót !
És ezzel a jellel élni tovább,
s majd halni, mint nimród,
ki megcsodálta a vadat
de egy lakománál többet ért neki egy győztes pillanat.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-05-08 21:11:17
Utolsó módosítás ideje: 2015-05-08 21:17:44
