hold ezüst fürtjein csillagok táncolnak
ezer fényszál játszik az ablakomon
napot húz magára fátyolnak a város
fázós válla körül parázs a nyomor
nyárrőzsék lángja még lelket lopna télbe
aszfalton fagyottan a szívem gurul
míg egy kapu lengve fülembe sikongat
felöltöm a csendet hozzád nincs más út