fűszál

ott ül
egy ötvenes hölgy
minden vasárnap
a tóparton
divatjamúlt kiskosztümben
lakkozott táskájával az ölében
törékenyen
ül a padon
arcán maszk mosoly
hajában több az ősz szál
mint a fekete
jönnek-mennek az emberek
a gyerekek játszanak
ő nem néz csak maga elé
vasárnap délután
áprilistól szeptemberig
évek óta
mindig ugyanazon a padon
mindig egyedül
kettőtől háromig
talán vár valakit
vagy valamit
ül pont egy órát
feláll
elindul
egy fűszál
sem hagy több nyomot






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-04-22 17:30:12
Utolsó módosítás ideje: 2015-04-22 18:49:52