Múltba dobbantva lüktet
feszül
emlékeim keresztjében
csak képekben létezik
szavai itt szakadnak szét
szemeim görcs-gödrében
csak a szív olvas még néha
bele
a múltba
dobbantva utoljára a realitást
lüktet a hiba az olajhiányos zörej
most akárhogy is
de mellkasomban
fáj az ősz
és fáj a tavasz
mindig zsugorodom
nem szűnik
nem tágul
a folytonosság
belém nyilall
én vagyok te
láthatatlan erők szorongását érzem
könnyeid s(z)ótlanságában
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-02-23 08:15:07
Utolsó módosítás ideje: 2015-02-23 08:15:07
