Szerelem

Az őrjöngésem végén a földhöz vágok egy üveget,
majd a visszapattanó szilánkok felsebzik az arcom
és kiszúrják a szemeim. Ilyenkor elmegyek lefeküdni
aludni. Reggel a megszáradt vér jólesően repedezik
fel, nem is látok. Sokan azt gondolják, be kéne kötni
a fejem, de én házasságra gondolni se akarok, túl
sok kötöttséggel járna, azt meg én nem bírom, bár
lehet, hogy csak megfelelési kényszerből mondom
ezt egy olyan lány felé, aki ugyanígy gondolkodik.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-12-27 09:15:13
Utolsó módosítás ideje: 2014-12-27 09:15:13