Végh Tamás : Arra a napra

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38795 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Veres Mária: Köz.hely
Ocsovai Ferenc: Szombati bukolika
Filip Tamás: Régi szentély
Pataki Lili: Egyenes, gerinces és szabad
Csurgay Kristóf: Lélekborogatás
Tóth Gabriella: Lehet
Serfőző Attila: A zarándok
Serfőző Attila: Ego sum vita
Karaffa Gyula: Megjöttek...
Debreczeny GYörgy: névelírások
FRISS FÓRUMOK

Cservinka Dávid 1 órája
Karaffa Gyula 1 napja
Farkas György 2 napja
Bátai Tibor 4 napja
Ocsovai Ferenc 5 napja
Zsolt Szakállas 6 napja
Szakállas Zsolt 6 napja
DOKK_FAQ 8 napja
Filip Tamás 9 napja
Serfőző Attila 9 napja
Vasi Ferenc Zoltán 9 napja
Tóth János Janus 10 napja
Francesco de Orellana 10 napja
Gyurcsi - Zalán György 15 napja
Vadas Tibor 17 napja
Tóth Gabriella 18 napja
Filotás Karina 18 napja
Veres Mária 19 napja
Kiss-Teleki Rita 20 napja
Bájer Máté 20 napja
FRISS NAPLÓK

 ELKÉPZELHETŐ 37 perce
az univerzum szélén 5 órája
Hetedíziglen 7 órája
Janus naplója 15 órája
Bátai Tibor 15 órája
fiaiéi 22 órája
A vádlottak padján 1 napja
nélküled 2 napja
négysorosok 2 napja
Lola naplója 2 napja
Minimal Planet 2 napja
DOKK estek 3 napja
Gyurcsi 3 napja
mix 3 napja
Hordalék 8 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Végh Tamás
Arra a napra

Nem mondhatod akkor,
Hogy készületlenül ért,
Hisz mindenki mindent megtesz azért,
Hogy maga ellen azt a sorsot kihívja,
Amit igazából csak az Úristen ért.

Addig a világ összes kísértése
Kedvedre való volt, tettél az egészre,
S egyetlen lapra feltéve metéltél el
Minden kisarjadt reményt,
S hanyatlottál melléjük estére.

Reggelre rád ül a félsz,
Mellyel kiskorú nyomorod óvod,
De vegetálva, bérrabszolgaként
Mégis lojalitásra inted az utódod,
S reméled, ember marad így is, azért.

Nem kellene reszketned sem,
Mert abban percben megreked
Éppen folyamatban lévő végzeted,
S félúton megállnak lebegve az ősz
Hulló színei is, sorsukon merengve.

Úgy érzed, amit lehetett, megtettél
Magadért, s magad ellen nagyobbat
Az átlagosnál sohasem vétettél,
S hitted, hogy élni úgy is egészen jól
El lehet, hogy ha hallgatsz mindenért.

Másoké volt mindig a dicsőséges,
S nyereséges napok végtelen sora.
Míg benned addigra csak árnyékokat
Kísért utolsó útjára trombita, harsona,
S köztük a csend sem volt emberséges.

Nem számít, - itt és most-, már ez sem,
S érzed, hogy mégis készületlenül ért,
S házadba, mint a jósolt tolvaj osont be,
Mert megtettél mindent azért, hogy kihívd
Magad ellen a sorsot, amit csak az Úristen ért.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-10-27 08:59:20
Utolsó módosítás ideje: 2014-10-27 08:59:20


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-06-23 13:26   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2024-06-23 13:06   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2024-06-23 12:56   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-06-23 08:44   Napló: az univerzum szélén
2024-06-23 08:42   Napló: az univerzum szélén
2024-06-22 22:35   Napló: Janus naplója
2024-06-22 22:18   Napló: Bátai Tibor
2024-06-22 18:19   Napló: Hetedíziglen
2024-06-22 18:05   Napló: az univerzum szélén
2024-06-22 15:19   Napló: fiaiéi