Csontreál
Belevágok...
Puha, mint a szeletelt kenyér.
Harapom a füstöt,
gomolygó gondolatok
adszorbeálnak ruhám
laza szálai köze.
Székem alatt humor bombák,
a pulton kisfröccs, nagyfröccs,
kezemben egy hosszúlépés.
Az emberiség még várhat.
A hely szelleme mellémül,
koccintani akar, s míg
lecsúszik egy újabb roze,
hajamba a füstcsíkok
tartós melírt húznak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-09-02 21:15:55
Utolsó módosítás ideje: 2014-09-02 21:15:55
