Deviancia
itt rothadunk el,
koszhad
már nyű lepte egértetemén
az úrnak
itt a kamra kietlen esti zugában
füstölt szalonna szagoktól zavart
nehezen érő
pubertáns gondolatok közt
borlátta-hordók dongáin
megült idebenn a penész is
mint a világos mondataid
mire is véljem a dolgot?
oldalba-rúgott kutya sírást sodor az este
kivérzett lelkeink
összetöpörödve a kamra sarokban
oszlós és szikkadt már
akár a kalács a porba lehullva
megmérgeztek
minek örüljek még?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
