Csak úgy
Verset írok, csak úgy... csak úgy a semmiről,
az öreg fáról, egy vándor épp nekidől,
friss tavaszi szélben ringó fűszálról,
egy régen elmúlt, gyermekkori nyárról.
Verset írok, csak úgy... csak úgy a semmiről,
váratlan dörgésről, a csendet veri föl,
cikázó villámról a felhők között,
s hogy a gólyapár már hazaköltözött.
Verset írok, csak úgy... csak úgy a semmiről,
egy elhagyott házról, ahogyan összedől,
a friss, ropogós kenyér illatáról,
a rét felett egy apró lepke táncol.
Verset írok, csak úgy... csak úgy a semmiről,
ahogy csókot lopott Feri a Teritől,
amint egy csiga bújik ki a házból,
vagy szerelmes szívek égnek a láztól.
Verset írok, csak úgy... csak úgy a semmiről,
teliholdas séták csendes estéiről,
piciny bogárról - kő alá menekül,
egy édes csókról, még itt fáj legbelül...
Verset írok, csak úgy... csapong a gondolat...
semmit mondó szavak, mik mindent mondanak.
A táguló térben az összes szó kevés,
de a semmiben ott van maga az egész.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-08-19 14:23:15
Utolsó módosítás ideje: 2014-08-19 14:23:15