Így próbáltam szerencsét négyéves koromban

egyszer négy éves koromban
kiléptem a kapunkon hogy elinduljak
a világba szerencsét próbálni

annyiszor hallottam már a mesékben
hogy azt tettem én is

mentem végig a főúton a sorompóig
aztán a patak partján egészen a bányáig

attól messzebb még nem jártam addig

útközben magamban elkezdtem kiszínezni
hogy ha visszatérek híres leszek a bátorságomról
és gazdag a kincsektől amikért megküzdök majd
és mindenki irigyelni fog

így bandukoltam  

volt egy gyaloghíd keresztül a patakon
leültem pihenni a közepére  

figyeltem a halakat

ahogy nézelődtem megláttam
hogy az egyik zsombék alól
kicsúszik egy hosszú kígyó
és kúszni kezd felém

először a félelemtől mozdulni se tudtam
aztán felpattantam
és elkezdtem futni hazafelé

otthon anyám kérdezte hogy mi történt
miért vagyok kimelegedve
azt válaszoltam hogy csak játszottunk

ez volt az első kalandom amire emlékezem
és ez volt az első hazugságom is talán






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-08-11 18:43:21
Utolsó módosítás ideje: 2014-08-11 18:43:21