Jelentésvesztés



Nekünk belső szabadságunk tántorog,
párbeszédünk a világgal hasztalan dől.
Tökéletes csönd segít naponta világra
jönni, feledtetni orv hangzavar bánatot.

Közvetítőkön keresztül jár már az ész,
Nem sejti, megcsalta-e a tudat magát.
A felismerés létünk záloga, türelmesen.
Az ember szanaszét szórja gyümölcseit.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Holnapok (Budapest, 2006)
Kiadó: Unisher
Feltöltés ideje: 2014-06-11 20:49:20
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-11 20:49:20