Én magam

Csüggedtség, vágy, félelem,
mind az mi felemészti az életem
Keserűség, talány, magány,
mind az mi felzaklat engem
Szerelem, csók, érintés,
mind az mi a végzetem

Sötétség fátyla ereszkedik lelkem hűvüs kamráira,
Míg világosság burka égeti forróra ereimben a vért.
Fekete lepel zuhan tudatom utolsó hamvára,
Vörös köddé izzítva rettegett mérgező gondolataimat.

Vidámság, irónia, szarkazmus,
mind az mi segíti életem
Boldogság, fény, szeretet,
mind az mi elkerül engem
Gyönyör, tűz, szenvedély,
mind az mi a végzetem

Keserűség áradata marja szét szívem porrá tört darabjait,
Míg a sav sisteregve próbálja széthasítani agyam szikláit.
Sós kristályok homálya szárítja magányos testem bőrét,
Édes bujaság csodálatos érzése sorvadásig táplálja elmém.

2014-03-13, Goirle







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-04-23 08:29:06
Utolsó módosítás ideje: 2014-04-23 08:29:06