ZÁRÓ JEL 1
A keret sötétre pácolt de még így is van benne cseresznye, mint régen nagyanyádéban. Megül benne a pókháló, és a moly, a szú. De lehet, hogy tölgy, ami keretezi. Nyomasztó sarkai élei vannak, élei sarkai, de belül csupa kék, ezüst és ott jót tenne, ha szétfeszítenéd a korlátokat. Törd szét a keretet. Ne legyen ajtó, amivel bezárod magad, vagy nyisd ki az ajtót, feszülj neki, tépd a fogaddal, vájd a körmöddel, de ne legyenek benned rekedt szavak! Ott fénylik a Hold a földön, az arcodon a bőrödön, az éjszakán. Piros hajad lobog. Feltámad a szél és lélegzel. Végre van orgazmusod!Kitörtél.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-10-01 12:00:38
Utolsó módosítás ideje: 2013-10-01 12:00:38