Függőség
Átkozott szenvedély,
kedélyjavító kéj,
mit a kényszer szül.
Belül van a börtönlakat, kérem,
s tanácsod külsőként hiába kérem,
hisz nem te vagy a megoldás,
hanem én, aki nem más,
csak egy gyenge ember.
Azt hiszed, a nikotin,
melytől megszabadulni kín.
Nem voltál te még társfüggő,
ahogy én sem dohánytemető.
Nem kínzott minket az alkohol,
mégis tudjuk valahol,
hogy közös a kín.
Papolj hát világ,
igazad van.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Így gondoltam (Az első 42)Feltöltés ideje: 2013-07-31 12:16:44
Utolsó módosítás ideje: 2013-07-31 12:16:44
