Hangulat

Hongkongban vagyok.
A kowlooni oldalon.
Karóverő sulyokkal verem le a lécet.
A kazánvizes tüdőt nem vágtam be,
így kidobásra került.

Koszos lett a fuga.
A punnany massiftól hallgatod
az élvezd című számot.
„Ha neked jó, jó nekem”, hm.

Az állad 18 évesen olyan
különálló, mint egy öregasszonyé.
Nekem ráncos a homlokom,
mint egy pszichiátriai betegé.

Stephen Hawking mellé állsz.
Hason fekszem, a farkamat kilapítom.
A rossz fogat is csak addig tűröd
meg a szádban, amíg nem esik ki.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-07-11 18:21:33
Utolsó módosítás ideje: 2013-07-11 18:21:33