rímhívók

szamárfület
hagyunk egymás
életének lapjain.

veled tartozom
neked, mert egy
lopott pillantást
vetettem rád.

szívem szívja az
illatod, minden
lélegzetvétel
egy dobbanás.

a szövegek fakók,
egyre átlátszóbbak,
mert nincsenek
mögöttük lapok.

mi vagyunk az
éberség, amíg az
álmodó párnánkon
elalszunk.

ihletet kapóan
belehatolok
az énedbe.

ahelyett, hogy
lenne valami,
nincs semmi.

per pillanat így
marad minden.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-05-14 18:30:37
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-14 18:30:37