| KIEMELT AJÁNLATUNK | |
| Új maradandokkok | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő | |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
Kalnivet Péter
Bodzarella
Bezársz mindent úgy,
hogyha visszafogadsz,
fel sem ajánlod
a visszaállítást.
Elpusztítottad azt,
ami a miénk volt.
Senkié se lett.
Nekem volt fontos.
Az ég csatornáinak
műholdjai
magányossá
tesznek
minden üzenetet,
ezért megnyílnak
és könnycseppként
fejezik ki érzéseiket.
Gyászos hangulatoddal
lefagyasztod
környezeted és
mindenütt ugyanott vagy.
Ha ezen semmi
nem változtat,
már az is elég, ha
mások baja ápolja.
Az ellenség, mint
agyadban a lepedék,
nem tudják, hová űznek
eltakarva a menedék.
Hasra borul, előtted
fékez le, belebukik
a pokolba, belebukik
az életbe, hangja
elcsuklik a torokba.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-04-08 13:12:17 Utolsó módosítás ideje: 2013-04-08 15:05:28
|
|
|
|