candacitoiphestatis
Évek óta felgyülemlő feszültséged
oldódását ritka esetben a zsigereid
mellett a csontodban is érzed. Előbbi
olyan, mintha felkoncolnának, utóbbi,
mintha csontot törnének, de marhajó
érzés. Egy ketrecből való szabadulásnak
éled meg, holott csak felfedezed saját
korlátaid. Mindig akkor jut eszedbe egy
ilyen változás megtörténtének
szükségessége, mielőtti pillanatban
bekövetkezik. Rövid ideig úgy érzed,
bármire képes vagy, majd rájössz, hogy ez
a rettegés lenyomatot hagyott a
személyiségedben. Szó szerint érzed,
amikor hétévenként kicserélődnek a
sejtjeid és új emberré válsz, csak nem
szólsz senkinek, miközben udvariasságból
nem szólnak, mert azt hiszik, hogy nem
vetted észre. A bizarr jelenségeket a
testedben nem hallucinálod, csupán
érzékeled, nem úgy, mint mások.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-04-08 12:52:27
Utolsó módosítás ideje: 2014-04-02 19:28:49