Bábeli zűrzavar.
A boszorkány seprűjét siratja ellopták az éjszaka ördögnek panaszkodna,
ki fejére mutat hiányzik a szarva, egy angyal elcsábította,
szárnyától ugyan megfosztotta, csúfságra nyakán maradt,
most ő gyermekei anyja. A bolond kikéri magának,
nem ad több észt a királynak, mulatni akar gondtalanul,
lányát feleségül kéri, ráadásul sapkáját koronára cseréli.
A bohóc ruháját sarokba dobja nevetős maszkját rossz kedvével tapossa,
Oroszlán ketrece ajtaját álkulccsal kinyitja, nem olyan nagy mutatvány,
tolvajtól tanulta, ő volt a vacsora. Boszorkány seprűjén repülve,
ördög szarva iránytűje, angyal szárnyát lebegtetve irány Afrika.
Tudás fájáról Éva az almát szedegette, eszegette,
közben a kígyót meg szelídítette. Ádámnak simogatja oldalbordáját,
ígéri megfőzi kedvenc vacsoráját. Ádám örül fülig ér a szája,
nem is sejti, paradicsomkert közepén áll a háza.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-02-04 19:53:56
Utolsó módosítás ideje: 2013-02-04 19:55:06
