Komor Zoltán : Papírkapitány

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38800 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Vadas Tibor: Túlélő sztori
Ocsovai Ferenc: Börtönima
Valyon László: Alkony
Kiss-Teleki Rita: magamnak egészet
Kiss-Teleki Rita: valaki
Kiss-Teleki Rita: Megtartom
Kiss-Teleki Rita: senki
Kiss-Teleki Rita: emóció
Gyurcsi - Zalán György: egyik kezével
Gyurcsi - Zalán György: lélekóra
FRISS FÓRUMOK

Vadas Tibor 1 órája
Filip Tamás 3 órája
DOKK_FAQ 18 órája
Ocsovai Ferenc 2 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
Tóth János Janus 3 napja
Karaffa Gyula 5 napja
Valyon László 7 napja
Gyors & Gyilkos 9 napja
Francesco de Orellana 10 napja
Pálóczi Antal 13 napja
Cservinka Dávid 13 napja
Szilasi Katalin 15 napja
Szakállas Zsolt 17 napja
Vasi Ferenc Zoltán 19 napja
Bátai Tibor 20 napja
Farkas György 23 napja
Zsolt Szakállas 31 napja
Serfőző Attila 34 napja
Gyurcsi - Zalán György 40 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 11 órája
A vádlottak padján 1 napja
fiaiéi 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Zúzmara 2 napja
nélküled 2 napja
az univerzum szélén 4 napja
Baltazar 4 napja
ELKÉPZELHETŐ 5 napja
mix 8 napja
Paricska. Életmű 10 napja
négysorosok 11 napja
DE MI LESZ A NOVELLÁKKAL? 12 napja
Janus naplója 12 napja
Játék backstage 13 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Komor Zoltán
Papírkapitány

ideje költözni:
duzzadt méhcsípések a falakon a szőnyegbe
tapossák saját hamvaikat éjfélkor a táncoló kísértetek
a tavaly felvakolt kényszerképzetek szakadozott széle
libben ahogy bekúszik a réseken a trükkös szél
ázott papírcsónak ez a szoba aminek én vagyok
könnyező kapitánya
folyton csak az indigótenger habjait szeljük
magunk alá satírozzuk párnánkban emésztett
rémálmainkat
odakozmált sárlavina
a sarokkádban térképek áznak fehérre
olykor érkezik a törökméz arcú szobalány
és csavarhúzóval falatokat török orrából
- mit el kell viselnie manapság egy cselédnek!
- potyog a szeméből a cukormáz
felfogom őket kiskanállal
- a helyzet mindig lehet rosszabb - nyugtatom
- vagy már nem emlékszik a szilveszter éjszakára?
bólint
csendes hű kislány
ereiben halott méheket szálít a vér
melle viszont két zsongó kaptár

költözni kéne már ebből a szobából
a régi konfliktusok sorba rendezve a szekrényen
szilveszterről maradt konfetti lebeg a hullámok hátán
kezemben elszakad a hajókormány ahogy félre rántom
a jéghegy már csak ilyen
ideig-óráig hasznos ha nekiütközöl utána már
semmi hasznát nem veszed
a legjobb hát rápergetni némi fürdősót
és irigykedve figyelni ahogy szétmállik az egész

- megint elázott, szegény, szegény papírkapitány!
- sajnálkozik a szobalány hajszárítóval a kezében
- hogy lehet az hogy te édeset sírsz?
- kinek mi a rakománya - kacsint a lány

az életrajz a legcsúfabb portré
az enyém is olyan mintha csak egy tintapaca lenne
amit egy pszichiáter tol az orrom alá
hogy na mit látok ki belőle
- papírjéghegyeket
vagy egy szilveszteri bulit ahová csak az élők nincsenek meghívva
( - aztán némán hápogok
a sós íz kiakaszt én speciel ezért nem szeretek sírni)

kinézek reggel az ablakon és más
ablakokat látok
mennyi szoba van ebbe a városban
- nem gondolod, hogy mi valójában egy flotta vagyunk?
- szegezem a kérdést a szobalánynak
de az némán súrolja tovább a kádat
- hadiflotta (- toldom meg -)
csak épp nem tudjuk ki vagy mi ellen indultunk.
- sose bánja kapitány!
a helyzet mindig lehet rosszabb!
vagy már nem emlékszik...

költözni kéne
a hullaszaggal nem tud mit kezdeni az ablakréseken besurranó szél
sohasem kellett volna szilveszteri bulit tartani ebben a házban
és sohasem kellett volna a vendégeknek bemutatnom a szobalányomat
- mézből van az egész! - dicsekedtem akkor és persze tülekedtek a vendégek
- mit el kell viselnie manapság egy cselédnek!
erre méhek kezdtek kiszállingózni az ijedt lány mellbimbóin
- csak semmi pánik, a helyzet mindig lehet...
de mindegy is
halálra csípték az összeset
azóta éjfélkor magától beindul a zene és a hamvaktól sötétül a szőnyeg
ahogy ropják a részeg szellemek az új évre várva

úgy hiszem
bármiből lehet tisztességes hajórakomány
a rossz emlékekkel ismeretlen kikötők felé hajózunk
a horizont papírja pedig szakad
s feltűnik egy új horizont mögötte
mint a dominókockák állnak egymás mögött
az indigótenger hullámai alatt
pedig új hajók születnek
könyörgően néz fel egymásra
sok-sok pityergő papírkapitány

néha kihajtogatják magukat s nézik
a lapon tintapaca lelküket

hátha egy valamire való térképre hasonlít





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-02-04 18:07:09
Utolsó módosítás ideje: 2013-02-04 18:07:49


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-07-18 09:01   Új fórumbejegyzés: Vadas Tibor
2024-07-18 06:43   Új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2024-07-17 23:27   Napló: Bátai Tibor
2024-07-17 15:29       ÚJ bírálandokk-VERS: Vadas Tibor Túlélő sztori
2024-07-17 09:25   Napló: A vádlottak padján
2024-07-17 06:59   Napló: fiaiéi
2024-07-16 22:52   Napló: fiaiéi
2024-07-16 22:41   Napló: fiaiéi
2024-07-16 20:00   Napló: Gyurcsi
2024-07-16 13:07   Napló: Gyurcsi