CILENC10

nem akkor felejtesz el koncentrálni,
amikor végeztél, noha fontosabb,
hogy elhallgattasd a tanút,
mint hogy ne tudja magáról, hogy tanú.

amikor már elfáradsz
az értelmetlen mozdulatokba,
kezdesz leszokni a kényszerről,
holott betegségtudatod sincs.

az egész életed egy megfeszült
egyensúlyozás és ez rengeteg
energiádat emészti fel. talán
ezért is vagy energiavámpír.

mindig akkor voltál a legmagabiztosabb,
amikor utólag kiderült,
hogy valami nem állt jól rajtad.
egy járóföldnyire vagy a pokoltól,

ami egy hátad mögötti hely.
sokkal lényegesebb bárminél.
fél világgal távolabb vagy
és a lehető legmesszebb érsz.

stabilitásoddal kapcsolatos
meddő próbálkozásaid okát
visszavezeted hangulatod
ingadozásaira, amit egy

mások számára lényegtelen
esemény újra felidézése váltott ki.
könnyen kizökkensz
és minden megkérdőjeleződik.

nem veszed észre, hogy ugyan úgy
cselekszel, mint korábban tetted
volna, csak más okok mentén.
fontos a látszat.

már a saját nyomodba sem lépsz.
sokszor kéne visszakoznod,
ami úgy érzed, menne.
eddig is könnyen adtad fel magad.

nem találod a helyed, még is
azt mondod, magad alatt vagy.
ez csak annyiban támpont,
hogy nem állsz mindenek felett.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-01-21 05:16:15
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-29 17:28:45