Penthesileia sóhaja

Ó férfi
  Ízed arany.
Soha-nem-volt
  élveket ébreszt
    bennem a nap.
  Kitaszított kényszer-anyag
    Ami nyelvem alatt
     eleven még.
     (Ami szentség)
  Egy ölelés a pokolból
     (Az a horror)
  Ami már te vagy ajkaimon
    (Az a nyom)

  Elvezet isteneink elejébe
  El a kéjbe
  A halál tűzbeborult mezejére
  Ahol égve lehullhat a gyász
  Mint rólam a test-ruha burka
  Hol a mélybe, a mennybe te vársz
  - Hisz az áldozatod leszek újra -

  (Hisz a változatok tere tág)







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-12-25 22:18:30
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-25 22:24:21