Nézés
Evolúciós késztetések simogatnak
és egy állati ösztönű nő.
A zongoradallamokból szökhettek át.
Lány ismerőseim
mozdulnak velük.
Emelkedik a dallam,
dögként csapódok szárnyai alá.
És most gondolok egy lányra,
és mindig másra.
A szárnyas állat
homlokomba vágja csőrét.
***
Kocsmalakók dörmögtek
a világ végéről,
és, hogy iszom e velük egy kólát?
Mondhattam volna, hogy nem,
de szöktette szavam a madár.
Csak a nézés maradt,
nem tudom hová.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-12-20 10:16:06
Utolsó módosítás ideje: 2014-04-17 21:57:49