A szegényeket ne hagyd el, Isten
A szegényeket ne hagyd el, Isten,
bár tudom jól, hogy nem kedvenceid!
A szegénynek már egyebe sincsen,
mint bízni benned, remény és a hit.
Azt is tudom, hogy zaklatni téged
ilyesfélékkel, nem oly népszerű,
mint imádságra bírni cseléded
akkor is, hogyha nagyon keserű
minden szó, amit hozzád rebegnek
az elhagyottak, kétségbeesve,
akik reménytelenül szeretnek,
akiket már csak a vakszerencse
találhat meg, mert hozzájuk téved.
A szegényeket segítsd meg Isten,
mert már csak bennük lehet reményed,
hogy hatalmad belőlük merítsen!
Ők imádkoznak őszinte szívvel
hozzád, várva a közbelépésed.
Egyedül maradsz, azt nekem hidd el,
hogyha majd ők sem követnek téged!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-08-30 06:12:11
Utolsó módosítás ideje: 2012-08-30 06:20:39
