Mozdulataid közt keresgélek.
Látom, amint felakasztod a kabátot,
a komód alá rúgod a cipődről lehullott sárdarabot.
Bejössz a konyhába, átölelsz.
Jó itthon.
Mi újság? –
Ha most kérdeznéd,
19.35,
nem történt semmi,
ma sem.
Bár a kertben még csöpög a csap,
és a kocsi iratai lejártak.