Még egyszer
Még egyszer, utószor hadd lássalak
elmondani, mit már nem szabad
elmondani, hogy most is bennem élnek
fényes-kék ködbe burkolódzó évek
itt van minden nap, és minden óra, perc
a pillanat, amikor először ölelsz
hogy együtt láttunk sok apró csodát
és néha helyettem főztél vacsorát
s ha fáztam, rám adtad a nagykabátot
és sírni is láttál - úgy senki se látott...
Most egyenként vágsz el minden szálat
- nyüszítve sírnék, mint megvert állat -
várom, hogy mondd már ki, tényleg vége
ne fuss el, ne hazudj, ne nézz most félre
még egyszer, utószor állj elém
mondd ki, hogy más kell már. Más. Nem én.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-07-14 01:44:45
Utolsó módosítás ideje: 2012-07-14 01:44:45
