Bocsánat, Harry! (Heinének)


Írtam képes, ildomos dalt, nyolcasat
és hatosat rakva keresztrímekbe;
volt elvágyódás nyugatról keletre
benne, és északról délre, ahogy kell;
meg elterülés a földön szerelem
és szabadság kettős gyötrelmében, de
némi alkoholos következménnyel -

elszállt előbb egy Heine-paródiám,
sértve a szép-csípőszavú-megbénult
saját érzelmeit túlérző Mestert,
hogy nevetségesként már ne érezze.
Bocsánatot ezúttal, törölve-vétlen,
a fontos mondandók eltűnnek olykor,
a legfontosabbak meg sem jelennek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-04-05 13:47:17
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-05 13:47:17