kilencedikről /2/

a kilencedikről minden oly fura
a földig futó szocreál erkélyek sora
mire az elsőre ér zárja a háromszöget
és a fonnyadó leander leveleket
bemossa a fák poros zöldjébe
kilógó penészes dunyhákat szárít
mindenütt a kosz és a rozsda ásít
meg valami örökös huzat, mi csendben
zümmög mikor nem rezdül semmi sem
mégis érzed, hogy arcodon mászik
és ha az eső így őszelő táján esik
nézed az egymásra hulló cseppeket,
s elképzeled mint  süvít a szél  melletted






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-20 15:28:33
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-20 15:33:58