Blitzer Csaba : Brummogi első karácsonya

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2836 szerző 38379 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Gyurcsi - Zalán György:
Szilágyi Erzsébet: Ősszel
Tóth Gabriella: kijátszanak
Kiss-Teleki Rita: eszköztelen
Albert Zsolt: Üzenetben létezünk
Kosztolányi Mária: nekem elég
Tóth Gabriella: lettél
Varga Árpád: kanapé
Karaffa Gyula: Tegnap...
Bara Anna: még nem akarom
FRISS FÓRUMOK

Bátai Tibor 3 órája
Farkas György 4 órája
Pintér Ferenc 1 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Zsolt Szakállas 3 napja
Gyors & Gyilkos 3 napja
Szemerédi Izabella 4 napja
Vezsenyi Ildikó 4 napja
Karaffa Gyula 4 napja
Gyurcsi - Zalán György 4 napja
Bara Anna 5 napja
Ötvös Németh Edit 5 napja
Csurgay Kristóf 6 napja
Szilágyi Erzsébet 6 napja
Veres Mária 7 napja
Vasi Ferenc Zoltán 8 napja
Tóth Gabriella 10 napja
Busznyák Imre 11 napja
Tóth János Janus 13 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 6 órája
A vádlottak padján 6 órája
ELKÉPZELHETŐ 9 órája
Hetedíziglen 9 órája
Gyurcsi 17 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
történések 1 napja
K.Mária 1 napja
Bara 1 napja
Polgári perem peremtörténete 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
Hordalék 3 napja
Bátai Tibor 4 napja
az univerzum szélén 4 napja
mix 6 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Blitzer Csaba
Brummogi első karácsonya

Brummogi, a kis medvebocs
nézi, ahogy esik a hó.
Nincs több eső, nincs több locs-pocs,
csak hófehér takaró.

Közel van karácsony napja,
Brummoginak ez az első.
A téli álmot most kihagyja,
várja őt a kerek erdő.

Kellene egy szép kis fenyő.
De vajon hol keresse?
Megsúgta egy kóbor szellő:
induljon el keletre.

Ment, mendegélt, megpihent
öreg tölgyfa lábánál.
Egyszer csak az ágra, fent
Hóbagoly úr épp leszállt.

"Adjon Isten, Hóbagoly úr!
Mit keres a Baglyason túl?
Kirándulni van tán kedve,
vagy valami nagy baj érte?"

"Hu-hú, de nagy baj ért engem,
szemüvegem elvesztettem!
Ellopta a gaz róka,
látásom most csalóka."

"Jöjjön velem, megkeressük,
gaz rókát majd elkergetjük.
Ha bagoly úr újra lát,
keresünk egy fenyőfát."

Elindultak hát ők ketten,
Hóbagoly Brummogi vállán.
Hát egyszer csak meglepetten
megálltak egy fa odvánál.

"Hu-hú, nézd csak, medve komám,
kis Füleske még itthon van.
Pedig azt mondta, hogy korán
reggel útnak indul nyomban."

"Dehogy megyek én itthonról,
nyúlcipőmet ellopták.
A tolvaj nyomát megnéztem jól,
Róka úrfi lábnyomát."

"Gyere velünk kis Füleske,
nyúlcipellődet keresve.
Vegyél fel egy rossz csukát,
s keresünk egy fenyőfát."

Tölgyfa, bükkfa, jegenye,
semerre egy kis fenyő,
mit Brummogi úgy szeretne,
ezért oly bús, kesergő.

Ám az erdő moraját
halk pityergés szövi át.
Csak sír, csak sír a kis Süni,
búja nem akar szűnni.

"Hát téged meg mi lelt Süni?
Mért gubbasztasz bánatosan,
mint ahogy a tél szüli
Fagy gyermekét kint a hóban?"

"Almafa alatt aludtam,
békességben, nyugalomban.
Piros alma, mely rajta terem,
tüskémre pottyant hirtelen.

Megörültem, s gondolkoztam,
hogy is szedjem le azt onnan.
De Róka úrfi megelőzött,
szép almámmal messze szökött."

"Fenyőfát keresni mentem,
helyette bánatot leltem.
Róka úrfi okozta mind,
a bajt, bánatot és a kínt."

Elindultak négyen most már,
felettük fényes csillag szállt.
Hóbagoly, Süni, Füleske,
s Brummi hátul fát keresve.

Ahogy mentek, mendegéltek,
ritkulni kezdett a táj.
S amint egy tisztásra értek,
látták, ott egy kunyhó áll.

Tanakodtak, mit tegyenek,
de Brummogi már régen döntött.
Nem vacakolt, gondolt egyet,
mancsától az ajtó döngött.

"Róka úrfi, nyiss csak ajtót!
Váltanánk veled néhány szót.
Garázdálkodsz tolvaj módon?!
Hogy mit kapsz, mindjárt megmondom!"

Az ajtó nyikorogva tárult,
Róka úrfi állt előtte.
Brummogi biz' ámult-bámult,
a fején égnek állt a szőre.

A kunyhóban kis fenyő,
egyik ágán szemüveg függ.
Másikon egy kis cipellő,
a piros alma mellette csüng.

"Kérlek, ne haragudjatok!
Jól tudom, hogy bűnös vagyok.
Mindent visszakaptok tőlem,
csak ne bántsatok, én ezt kérem."

Megesett a szívük rajta,
megbocsátottak ők neki.
Nem kaptak hát rögtön hajba,
azt senki sem szereti.

Felszelték a piros almát,
mindenki kapott belőle.
Róka úrfi magányát
már réges-régen elfeledte.

Feldíszítették a kis fát,
körbeállták, énekeltek.
Brummi első karácsonyát
barátok közt élhette meg.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-28 12:58:27
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-28 12:58:27


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2023-04-29 09:46 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2023-05-29 23:01   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2023-05-29 22:22   új fórumbejegyzés: Farkas György
2023-05-29 20:44   Napló: Minimal Planet
2023-05-29 20:34       ÚJ bírálandokk-VERS: Karaffa Gyula Az utolsó busz...
2023-05-29 20:15   Napló: A vádlottak padján
2023-05-29 20:13       ÚJ bírálandokk-VERS: Bátai Tibor Törvény szerint
2023-05-29 20:03   Napló: Minimal Planet
2023-05-29 17:54   Napló: Minimal Planet
2023-05-29 17:27   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2023-05-29 17:11   Napló: Hetedíziglen