Jacsó Miklós : Kitörés

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37703 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Kántor Péter
  Mit kell tudnia Istennek?
Új maradandokkok

Farkas György: Kezdet
Szakállas Zsolt: Fészekürítők
Kiss-Teleki Rita: hiába emlék
Tóth János Janus: még sincs
Szilasi Katalin: Átváltozás
Ötvös Németh Edit: matek
Bátai Tibor: folyamodvány
Albert Zsolt: Zsoltár
Bak Rita: Hangok, kissé érthetetlenül
Farkas György: Móló
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 18 órája
Nagy Zsuzsanna 1 napja
Bara Anna 2 napja
Farkas György 2 napja
Pálóczi Antal 2 napja
Kosztolányi Mária 2 napja
Albert Zsolt 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Köves István 2 napja
Csapó Angéla 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Franczen Bea 3 napja
Karaffa Gyula 3 napja
Ötvös Németh Edit 4 napja
Szilasi Katalin 6 napja
Tóth Gabriella 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Gyurcsi - Zalán György 8 napja
Bak Rita 8 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 34 perce
Hetedíziglen 2 órája
fejlakók... 12 órája
az univerzum szélén 16 órája
Ötvös Németh Edit naplója 18 órája
Zúzmara 1 napja
Gyurcsi 2 napja
nélküled 2 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 3 napja
A VERS LEGYEN VELETEK 4 napja
mix 4 napja
Fogyinapló 5 napja
történések 5 napja
törmelék 6 napja
Bara 6 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Jacsó Miklós
Kitörés

Tekintetem a ködbe vész…

Ahogy a lenyugvó nap
Sugarainak utolsó nyögéseit
Hallom, úgy rózsaszín Fény
Önti el a kék eget,
S álomként döfi szemembe
A megismerést, mint éles pengét,
Melyen megcsillan a fény,
Mint benned a kéj,
Mint bennem az éj,
Ahogy lassan fölöttünk
Eltűnik az ég.

Tekintetem a ködbe vész…

Amint szárnyaid összezárod,
Azonnal csendesül, kialszik,
Majd eltűnik az utca.
Már nem hallasz hangokat,
Csak egy kóbor kutya
Tépelődését a lerágott csonton,
Majd eltemeti, elássa mélyre,
Mint egykori életét
Mikor a nőstényeken ült,
Majd teste meghűlt,
S már nem tudott úgy vicsorítani
A világra, hogy az ne száműzesse,
Ne küldje el egy idegen szigetre,
Hol kilöki a falka,
Mert eb ebet akarja
Maga alá gyűrni véresen.

Készen áll minden hang,
Sorakoznak s várnak,
Hogy kitörhessenek,
Hogy megszeghessék a törvényt,
Melyet kikiáltott ezer év
Gyűlölete, mely tépett madárként
Esedezett a szívekben.

Óh, bárcsak tekintetem a ködbe veszne…

S ne kéne ily közelről
Látnom az Időt,
Ahogy dolgozik,
Mert nem vagy itt.

2003. 02. 19.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-06-19 10:11   Napló: Minimal Planet
2021-06-19 09:47   Napló: Minimal Planet
2021-06-18 22:38   Napló: fejlakók...
2021-06-18 22:10   Napló: Hetedíziglen
2021-06-18 22:09   Napló: Hetedíziglen
2021-06-18 22:09   Napló: Hetedíziglen
2021-06-18 22:09   Napló: Hetedíziglen
2021-06-18 22:09   Napló: Hetedíziglen
2021-06-18 22:09   Napló: Hetedíziglen
2021-06-18 22:09   Napló: Hetedíziglen