Nincs szemfedőd, csak a köd ereszkedik.
ereszkedik.
Bálványok fekete csontjain recitál a szén-szürke ég...
Engedlek, mint örvénylő rózsaszínű habot
a néma mozdulatlan kövek.
Sem koszorúd, sem a maréknyi föld áldása,
csak fehér tenyerem gyöngyöző lázadása
áttetsző arcod felett.