Despero Vitae

Életem fonákja kicsúszott kezemből,
Ma kitépték a lelkem a testemből.
Nem hiszem azt, hogy valaha boldog leszek,
többé nem sírok és nem bizakodok,
nem imádkozom, hogy légy velem.
Bizonytalan voltál, mikor azt hittem, már döntöttél,
a lelkem apró szilánkokban néz vissza rám, teljesen összetörtél.
Vermemből kibújni többé nem merek,
sötét lett, és újra remegek.
Nem érzek mást, csak haragot és hideget.
Fáj a lelkem és üvölt a szívem,
mert ma megtanultam mit sokan mások előttem:
A világon a leggyönyörűbb dolog a szerelem,
a legkegyetlenebb pedig, hogy viszonzatlan kell legyen.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-07 19:03:29
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-07 19:03:29