kovalens
definiálhatatlan vagy.
ami egyfelől jó hír, mert
akarlak mondani, másfelől meg
adja magát a szimpla minek?
egyszerű ez, mégis összezavar
laza rended, ahogy magadhoz
igazítasz majd’ minden trendet
elegáns erőszakkal. menetrend ez,
mit ex-női bőrbe csomagolva rejtesz,
mint kedvenc garbót, (vagy trófeát?)
hordod kifordított szíveden a régi leányt;
azóta havonta nemcsak egyszer vérzek,
tanulom elfogadni a „nincs miértet”.
feloldódik vérköreidben a carpe diem,
mint az első esténkben felejtett
egészségügyi séta felületi feszültségén
megremegő villanypózna árnyéka.
áramszünet vagy holdmaradék.
ami éppen te, és mondjuk végülis én
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-04-13 00:44:42
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-13 00:44:42
