Éretlen vers
Még nem érett ez a vers, még nem,
mert nincs benne szabadság, csupán félelem,
és nincs ég, se föld, se kék, se zöld,
csak szürkeség, ami most átsöpört
a koravén réteken.
Pedig néhány szó ez, semmi más,
élek, élek, nem gyötör lombhullás,
hogy Te élsz-e, azt nem tudom,
de ha találkozunk ott fent, vagy lent az úton,
talán megsúgom, honnan ez a röpke ragyogás.
Az öreg fák kérgéről gyöngyöt loptam,
amiről azt mondták: eső, ám markomban
tengerré mélyült,
és addig lüktetett, míg tükre meg nem sérült,
törött vize tenyerem vörössé mosta.
Nézd, íme alkonyom,
csak hozzád értem, máris végigcsorog az arcodon,
hát, hogy ne lenne ég és föld,
maradj, kedves, le ne töröld
magadról mosolyom.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-03-07 11:02:27
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-07 11:02:27
