Az Idő, a Tér, és...
Lyukas zokniját stoppolja,
gondterhelten hajába túr az Idő.
Pálinkáspoharat vesz elő.
Kredence polcán lábát lógatva nevetgél,
cigánykártyát vet unalmában a Tér.
Szombati kenyeret mártogat alkoholba,
teli pofával beszél.
Ígér hosszú életet,
hibátlan műfogsort,
ránc ellen krémeket.
- Mindened meglesz, nem kell osztoznod a koncon.
Velem ne törődj, jól elvagyok itt.
Csukd rám a szekrényajtót,
csak hagyd az üveget a polcon!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-24 10:30:55
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-24 10:30:55
