ejtőernyők
életfogytiglanra ítéltek
születéskor kiéltek
vagyunk mi
mi vagyunk
testünk meredt és inas
hajnalban fáradt el az ásító inas
a reggeli mosakodáskor
a lényegig még senki sem kaparta fel saját arcbőrét
megelégszünk azzal hogy csillogóra szappanozzuk
*
amikor ejtőernyőzőket látok a tévében
csodálom miért nem esnek le
elgondolkozom miért szállnak
ha leesnek elgondolkozom miért is hulltak a földre
mint a pillangó bábja
amikor végre ledobja
mert már felesleges lett
a földön hever egy ejtőernyő és egy báb
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-20 17:40:24
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-20 17:40:24
