Kardos Gabriella
Rád gondolva mindég
Rád gondolok,
ha beteg testem
magas láz emészti,
rád gondolok,
ha felszakadnak
gyengült szívem sebei.
Rád gondolok,
ha méhek úsznak
királynőjük méztengerében,
rád gondolok akkor is,
ha tudom legbelül:
semmi esélyem.
Rád gondolok
minden reggel,
mikor fájva, sírva ébredek,
rád gondolok,
mikor zúgnak komiszan
az őrült őszi szelek.
Rád gondolok,
s jövőnket képzelgem,
nem élve a mának,
rád gondolok,
mikor nem vagy velem,
élve sóvárgó hiánynak.
Érted kelek,
érted fekszem,
s ezt észre sem veszed tán,
kék szemeid
égnek zordon lelkemben,
oh, mondd: hol vagy már?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-18 13:34:00 Utolsó módosítás ideje: 2011-02-18 13:34:00
|
|
|