Csillagpor
Csillagok permetje száll mélán,
Bordó kínba ringat amott az esti csók.
Karomat rügyek sebzik e sétán,
Az ezüsthíd tompán ékíti a folyót.
Ma éjjel lerántanám az eget
Az összes csillagával együtt,
Hogy láthassam, mit rejteget,
A csillagporba még mi vegyült.
Szótlan szerelmespár suhan el
S macskaméz csurog a gesztenyefán;
Megtörik a lélegzetvétel,
Rést üt a páncéltestű éjszakán
Férfi és nő már messze jár,
Ki tudja meddig még
Velem sóhajt a táj,
Velem sóhajt már rég.
Hű barátom - a csillagpor szitál,
Betömi az ordító lélek-szájakat,
Hisz Te már máshoz szóltál,
Más hallhatja hangodat
Végtelen ékszer pulzál,
Enyém mind, s enyém a harmat,
S már nem érdekel mit mondtál,
Mert egyszer mindenki elhallgat
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.