Európa, 1995
Gyermeket úgy sírni sose láttam,
ahogy ő sírt; hogy beleremegett
Európa feslett, céda teste -
Lomha füst szállt a halottak felett.
Nem is sírás volt. Üvöltés talán.
(Dermedten ültünk a képernyő előtt.)
Ő anyját próbálta feltámasztani
egy verőfényes szombat délelőtt.
*
Az orvlövész ha rongybabára lő
Szarajevóban, dördül-e az ég?
Száját tépi szét a bölcselő;
a gonoszságból semmi sem elég.
Ki százezreket űz el otthonából,
számíthat rá: ő következik.
Ám senki nem jut messzebb otthonától,
mint önmagától Európa itt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest, 1997)
Kiadó: Orpheusz
Feltöltés ideje: 2011-01-14 08:47:57
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-14 08:47:57
