Tanórán

Körülnézek s mit látok?
Sok unatkozó arcot.
Páran ásítanak,
Néhányan meg lapozgatnak.
Én is itt ülök unottan,
Miközben a Tanár mutogat.

Mindenki azt várja, legyen már vége,
mert elalszunk a könyvünkbe.
Pár gyerek firkálja a füzetet,
én meg firkálom a sajátomét.
Várjatok végre hallom a csengőt.
Ja nem csak az unalomtól a fejem csenget.
Kár mert már mindenki alszik a könyvén
Hát akkor én is elalszom a sajátomén.

Kicsöngettek, vége az órának,
Jöhet egy új óra mely ugyanúgy unalmas,
nem baj legalább még alszok, viszont még nagyobbat.


(ezt ma írtam irodalom órán) (2010. dec. 2.)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-12-02 19:28:30
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-02 19:28:30