Látod
Látod, langyos nyári zápor,
pici villámmal, nem vihar.
Az ember mindent kiad magából,
mielőtt zuhogni akar.
Látod, simogató meleg csak
az elégető szerelem.
Oly jó, hogy végre megnyugodhat,
hogy csendesebb lett a szívem.
Látod, aki csak rohanni vágytam,
most megpihennék szívesen -,
mutass egy szépet a világban,
segíts álmodni, kedvesem!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Legyen valaki veletek, Tudósítás a Kis utcából, Kővirágok (Budapest, 1970)
Kiadó: Magvető
Feltöltés ideje: 2010-11-29 16:46:48
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-29 16:46:48
