Kiértem a sárból
Látod, ujjaim alatt rezeg
Parázslik a Holdvilág is
Kiárad, elmerül és ázik
Görcsbe rándul, s még is szeret
Látod kinek az árulása
Ami veszélyre int ma már??
Odvába bújt más-magány..
-Szenvedélyre vált haláltusája
Láthatod Te is, ha jól türemszel
Áldja szavaimat az elmúló fakó
-Idő, a réseken odvába maró..
-Áhítatja most az egyszer-
Látod kiértem a sárból
A föld szaga magáé
S a kietlen kósza tájék
Újonnan elmerül magától
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-11-24 15:31:57
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-24 15:31:57