A másik oldal
Néha eszembe jut születésem.
Az a vak és visszavonhatatlan
pillanat, és az ezután kihordott tény,
hogy vagyok és nem tudok
mit kezdeni vele. Anyám verítékét
letörlöm homlokomról,
átsétálok az utca másik oldalára,
hogy ne tévesszem össze magam
a kivert kutyákkal, akik
szarospelenkát zabálnak
valami mérhetetlen unalommal.
Kapaszkodok a szülőágyba, mert
nem akarok visszamenni oda, ahol
ennyire jól ismernek.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-11-16 11:54:38
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-16 11:55:50
