Talán ma összeér, bezárul
mint kagyló idom, tenyeremre fásul
megannyi kéreg
Atlantisz mélye, horizontja!
Ferde egek lenge sodra..
Repít a térülő idő, s ha már
feloldja, fogja, kinő, óvó és féltő
gondja, ha rám idézi --
Determinál fakult égi
rebbenése, ahogy lüktet bennem
felajzott
szívem verése
..
