A hasadék indája
(Ampelos tánca)
Vesztébe futna? Ha kedvez,
Pusztán önmagában való múlásnak
Hely. S ő újra meg újra
Itt, akárha újraélhetné
Örökkévalóság nüszai tavaszát.
Mert ugyan létezhet számára bármi is,
Hasadékon túl?
Pereme láttán ugyanúgy rebben
Kézmadár, rian sziklán
Koppanó toboz.
Honnan érkezett – örökzöld ligetén
Félhomály.
S csak e visszafele szállingózó
Időpikkelyek, írisztükrök,
Mozdulat-relikviák. Sebre seb!
Arcra arc! Sosem örökkévaló ejtője;
Kő eresze csörgedez –
Onnan indul hát. Nekiiramló indája
Karóra húzott ég,
Önmagát megrázó
Virág.
S már pereg is, mind - aki volt:
Istencsont, dobverő,
Termő hús önfeledt
Prése, tánc.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-10-16 20:17:30
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-16 20:17:30
