Hazafelé
Hazafelé döcög velem a vonat,
az ablakhoz szorítom az arcomat.
Kapaszkodna, csúszik a nap lefele,
pirosodik a fák poros levele.
Felhő-ronggyal kötözi sebét a nap,
látszik, ahogy elfertőzött, megdagad,
átüt a vér, csordul az ég peremén -,
papíromon foltot hagy a költemény.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Kővirágok (Miskolc, 1999)
Kiadó: Felsőmagyarország
Feltöltés ideje: 2010-10-14 06:43:24
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-14 06:43:24
