Félálomban II. /Picasso önarcképére/
Éket kovácsol a szürke pázsit
Kettéhasadt a tér az olvadásig
Felülről egyet üt a bókja
Suttog galamb-fülébe oltva
Megdőlve látható a kéreg
Harangszívétől tenger éled
Egy ólomdarab lebegve ásít
Rajta tördeli haját a másik
Hegyet feszít a görbe tokra
Zárt palánkjait marokra fogja
Mozdul a kocka ferde része
Darabjait feszíti szélre
Alatta árok sok darabja
A háncs szilánkjait faragja
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-09-23 17:14:43
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-23 17:14:43